Négy születési mátrix

Ahhoz, hogy anyává válhassunk, legelőször lélekben kell felkészülni. De mi történik akkor, ha testünk nem engedelmeskedik szívünk parancsának? A Születés hete rendezvénysorozat vendége, Oszter Tamás természetgyógyász szerint életünk minden apró részletét magzati létünk befolyásolja. A Fogantatástól a megszületésig – a négy születési mátrix, ami megformálja az életed című előadása beavatta a nézőket abba, hogy a gondok gyökerét létünk első perceiben kell keresni, amely azonban nem a szülőszobában, hanem már fogantatásunk pillanatában elkezdődik.

Oszter Tamás természetgyógyász, az Indiai Pálmalevél Kéziratok Kutatószövetségének nagykövete munkája során mintegy ezer nővel találkozott. Voltak köztük állapotos asszonyok, s fiatal hölgyek is, akik még csak gondolatban készültek a nagy feladatra, az anyává válásra. A gyermek után vágyakozóknak azonban sokszor gondokkal kellett szembenézniük, s eluralkodott rajtuk a tanácstalanság és a kétségbeesés. A végtelennek tűnő várakozás során minden próbálkozás hasztalannak tűnt. A regressziós hipnózisok során azonban a nők sikeresen fel tudták idézni fogantatásuk pillanatát, s így a probléma orvoslása is lehetségessé vált.

S mi is valójában ez a négy mátrix? Az első szakasz a megtermékenyítéssel kezdődik, ami hosszú távú hatással van az emberi életre. Mire megszületünk, valójában már régen élünk, van testünk, tudatunk, és vannak gondolataink – hangsúlyozta Oszter Tamás. A fogantatás körüli problémák kihatnak a gyermek, a felnőtt későbbi életére is. A nemi identitászavarok, a homoszexualitás vagy a leszbikusság oka sok esetben az, hogy a szülők nem olyan nemű gyermekre vágytak, mint aki végül a világra jött. S mivel a baba már magzati állapotában tudatában van környezetének, így szülei elvárásaival is tisztában van. Nemcsak az anya, de az apa érzései is hatnak a megfogant gyermekre – mondta a gyógyító.

A fiziológiai születés a második mátrix. Létünk következő fontos állomása ez, amely meghatározza személyiségünk fejlődését, s kialakítja a világról és magunkról alkotott képünket. Kilenc hónap elteltével, amikor a magzat először merészkedik a nagy világba, fontos, hogy a megszületés döntését az anya és a gyermek egyszerre hozza-e meg. Amikor a magzatvíz elfolyik, akkor a gyermek jelez a szülőknek, hogy kész világra jönni. Ez az ideális eset, ekkor nem lép fel gond a második mátrixban. De mi történik akkor, ha nem a gyermek hozza meg a döntést? Milyen következményekkel jár, ha külső beavatkozás, például császármetszés vagy injekció hatására kényszerül elhagyni a magzat a biztonságot nyújtó anyaméhet? Ekkor lelki, személyiségbeli elváltozások keletkeznek a gyermekben, felnőve bizonytalanná, határozatképtelenné válik – ahogy Oszter Tamás fogalmazott –, csak a saját tengelye körül tud forogni, nem vállal felelősséget, az elkövetett botlásokért pedig mindig másokat fog hibáztatni.

A harmadik születési mátrix az úgynevezett alagút. Miután a gyermek – vagy saját vagy mások akaratából – a megszületés útjára lép, bekerül a szülőcsatornába. Napjainkban nagyon sokszor hallani azt, hogy szüléskor problémák, komplikációk lépnek fel. Az egyik probléma – mely az esetek 6-7%-ban jelentkezik – amikor a köldökzsinór a baba nyakára tekeredik. A megrekedés másik formája, mikor a kismama a szülés közben elfelejt tolni. A harmadik mátrix eme történései azt eredményezik, hogy a gyermek egész életében a cél előtt fogja feladni a küzdelmet. Hiába lesz benne pozitív érzés, motiváció – mint ahogy a szülőcsatornában is –, mégsem lesz képes 95%-ról eljutni a teljességig. Azok a babák – hallhattuk az előadótól –, akik a világ felé igyekvés közben elakadnak, egész életükben meg

fognak hátrálni a cél előtt. Önbizalomhiány és pesszimizmus jellemzi majd személyiségüket, s mindig arra fognak várni, hogy valaki megmentse őket. Az, hogy születésükkor kisegítették őket a szülőcsatornából, mindig arra fogja a felnőtt embereket emlékeztetni, hogy képtelenek önerejükből elérni álmaikat.

A negyedik születési mátrix maga a megszületés, amikor egy új lény érkezik a világra. Oszter Tamás szerint fontos, hogy a gyermek világrajövetelének pillanatában az apa is jelen legyen. Régen az újszülött babát nem tették rögtön az anya hasára, hanem elszakították tőle, s csupán órák múlva találkozhattak újra. Ez azonban azt eredményezte, hogy a kisbaba első érzése az egyedüllét lesz, amely későbbi gondolkodását is meghatározza. Hiába tesz szert a későbbiekben rengeteg barátra, szerető rokonokra, földi életének első pillanatában átélt magányossága végig fogja kísérni. A természetgyógyász szerint a negyedik mátrix megsérülése miatt van ma Magyarországon annyi lelki beteg. A depresszió, a skizofrénia az anyától való elszakításra vezethető vissza.

S mi történik akkor, ha minden egyes mátrix gondok nélkül zajlik? Oszter Tamás szerint sajnos a születés még a legideálisabb esetben sem lesz a gyermek számára örömteli esemény. Mint az élet bármely területén, így a világrajövetelkor is az első benyomás a legfontosabb. A kórtermek erős fénye szúró fájdalmat okoz a csecsemőnek, fürdetéskor pedig félelem tölti el – állítja a természetgyógyász, aki épp ezen körülmények miatt nem a kórházi szülés híve. A Születés hete rendezvényén a vízben szülést emelte ki a lehetséges alternatívák közül, ám hangsúlyozta, hogy elővigyázatosan kell eljárni ebben az esetben is. A tiszta ásvány- vagy sós tengervíznek 36,6 fokosnak kell lennie, nem tartalmazhat sem klórt, sem fluort, sem fluoridot. A hiedelmekkel ellentétben a vízben szülés nem okoz kellemetlenséget a babának, sőt, a csecsemők az anyaméhből megérkezve úsznak a kádban, s mosolyognak.