Az egészséges táplálkozás kialakítása hosszú folyamat, az innen-onnan összeszedett diéták nem jelentenek megoldást. Az egészséges táplálkozás kialakításának érdekében teljes életmódváltásra van szükség Jenei Brigitta makrobiotikus szerint. Az életritmusunk akkor megfelelő, ha mindig ugyanabban az időpontban kelünk és fekszünk. Fontos ezentúl, hogy tartsuk magunkat a napi háromszori étkezéshez, s gyümölcsön kívül ne együnk mást az étkezések között. A gyomor a reggeli, az ebéd és a vacsora közé eső három órás időszakban őröl, vegyít és beépít – meg kell hagyni neki ezt a három órát – tanácsolta az előadó. A három étkezés közül az ebéd a legfontosabb: délben mindenképp enni kell, hisz ellenkező esetben könnyen felborulhat a vércukorháztartásunk, ami öregkorban cukorbetegséghez vezethet. Aki fizikai munkát végez, annak sok fehérjére van szüksége, aki viszont szellemi vonalon teljesít, annak sok szénhidrátot kell fogyasztania. A túlzásoktól mindkét esetben tartózkodnunk kell, mint ahogy a finomított cukortól és a finomított liszttől is. Közismert tény, hogy a fehér lisztből épp a gabonaszem legértékesebb részei hiányoznak. Ha egész életünkben finomított lisztet fogyasztunk, értékes tápanyagoktól vonjuk meg magunkat, B-vitamin-, kalcium- és rosthiány alakulhat ki a szervezetünkben. Vásárláskor jól nézzük meg, hogy milyen kenyeret veszünk, mert már a barnát is hamisítják. Emeljük fel a cipót és ha könnyűnek találjuk, ne vegyük meg. Jenei Brigitta szerint a legbiztosabb módszer, ha otthon sütünk kenyeret pl. rozsból, magvasan.

Mitől lesz fürge, szorgalmas, tettre kész asszony a menyasszonyból? A kölestől – tartja az egyik népszokás, mely szerint kölest kell szórni a menyasszony cipőjébe az esküvője napján, hogy fürge és eleven háziasszony legyen belőle. A neolitikus kor óta termesztett köles, az egyik legősibb gabonaféle, egyes feljegyzések szerint már a kőkorszaki Európában is elterjedt növénynek számított. Sajnálatos módon a kenyérgabonák elterjedésével Európa elfelejtette a kölest, pedig ez az a termény, amely a gabonafélék közül a legtöbb ásványi anyagot tartalmazza. A kölesből készült gluténmentes liszt amellett, hogy gazdag pl. cinkben, foszforban és káliumban, sok kovasavat tartalmaz. – A kovasav nélkülözhetetlen vegyület, hiányában minden élő szervezet elpusztulna – olvasható A Jövő ételei bio módra című összefoglaló munkában. – A kötőszövet ennek az ősi vegyületnek köszönheti szilárdságát, a bőrünk ettől sima és fiatalos, hajunk ettől erős és fénylő. A kovasav a fluorral karöltve megteremti a fogak és a körmök épségét, hatására a szövetek ellenállóvá, a nyálkahártya síkossá válik. (…) A kor előrehaladtával azonban csökken szervezetünkben a kovasav mennyisége. Többek között emiatt gyengülnek a kötőszövetek, lesznek gyakoribbak a porckorong gondok, tartási- és aranyér problémák jelentkeznek. (…) Pontosan a kialakult hiányt pótolja a magas kovasav tartalmú köles – fogalmaznak a szerzők, Fejér Eszter és Sherman Smith. A Turmalin Ház előadója, Jenei Brigitta a makrobiotika felől közelítve beszélt a növény jó tulajdonságairól, mondván, hogy a télen fogyasztandó, úgynevezett melegítő ételek közül a legfontosabb a köles. Változatos ételek sora készíthető a terményből, a legjobb, ha négyszeres vízmennyiséggel főzzük meg.

A szép bőr szempontjából fontos, hogy jó minőségű zöldséget fogyasszunk, mely bizonyítottan biokertből származik, vagyis hagyományos módszerekkel termelték, állították elő. Mindig olyan zöldségeket fogyasszunk, amelyeknek épp szezonja van, s elsősorban azokat használjuk fel konyhai alapanyagként, amelyek a mi éghajlatunkon őshonosak. Más szóval, az avokádó helyett jobb, ha az almát, a sárgarépát, a krumplit vagy a céklát választjuk. A szervezetünknek egy nap 25-35 dkg gyümölcsre van szüksége és nem többre – mondta az előadó, aki szerint nem teszünk jót magunknak, ha behódolunk a gyümölcsevés divatjának, mely esetenként az sulykolja, hogy egy kilogramm alma elfogyasztása sem túlzás egy nap. Nem mindegy az sem, hogy mikor esszük meg az előírt gyümölcsmennyiséget. A táplálkozási szakértők azt javasolják, hogy két étkezés közt, vagy közvetlenül főétkezések előtt fogyasszunk gyümölcsöt. Ha abból csinálunk rendszert, hogy ebéd után eszünk mondjuk szőlőt vagy körtét, legyengítjük a májunkat.

A narancsbőrre hajlamos nőket az előadó különösen óvta a finomított cukortól és liszttől, valamint a hirtelen fogyástól is. Alternatívaként a fehérjében gazdag ételeket ajánlotta: halat, szóját, tofut és teljes kiőrlésű lisztet. Kifejtette még, hogy miért felelőtlen az, aki sokat napozik, dohányzik vagy alkoholt fogyaszt, de nem maradt adós a bőrrongáló ételek felsorolásával sem, melyek közé tartoznak pl. a szénsavas italok, a szörpök, a hántolt rizs, a zsíros húsok, öntetek vagy a konzervek.