A szervezők közlése szerint „a Születés Hete országos tájékoztató, szakmai és kulturális rendezvénysorozat. Célja a várandósok és családjuk minél szélesebb körű tájékoztatása választási és döntési lehetőségeikről, a hazai ellátás hagyományos és újszerű alternatíváiról, az informált döntést elősegítő kutatási eredményekről és a nemzetközi egészségügyi szervezetek ajánlásairól.” Már a tömör, lényegre törő megfogalmazás is jelzi, hogy a szervezők vállalása nem kisebb, mint információt adni a meglévő ellátó rendszer működéséről és majdnem ugyanilyen súllyal felvillantani az alternatív megoldásokat. Az 50 rendezvényhelyszínen tartott programsorozat ötletadója, Haas György szerint manapság segítség nélkül könnyű elveszni az információ tengerben. E miatt arra törekedtek, hogy seregszemleszerűen vonultassák fel a különböző lehetőségeket. Tudatos gyermekvállalás, a várandósság idején kötelező és ajánlott szűrések, szoptatási irányelvek, babamasszázs technikák – csak néhány a felölelt területek közül. Zömmel orvosok, védőnők, fitoterapeuták, gyógytornászok és jógaoktatók „álltak csatasorba”, hogy közelebb hozzák a tudományt a hétköznapokhoz és oldják az esetleges szorongásokat.

A fogékonyság tavaly óta kétségkívül nőtt: míg 2005-ben országszerte 230 rendezvényt bonyolítottak a szervezők és a munkájukat támogató önkéntesek, addig az idén 600 program szerveződött a Születés Hete égisze alatt. A kétnapos debreceni regionális rendezvénynek a Turmalin Életmódcentrum adott otthont.

Nyitóelőadásában dr. Jakab Attila főorvos egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy Debrecenben 25 évvel ezelőtt egy olyan terhesgondozói hálózat alakult ki, amely országos tekintetben is egyedülálló. A csecsemőhalandóság a cívisvárosban húsz évvel ezelőtt 35-40 ezrelék körül mozgott, míg manapság a 3 ezreléket is alig éri el. (A mutató sokkal kedvezőbb, mint az országos átlag, ami 10 ezrelék körül mozog.) A szülész-nőgyógyász leszögezte, hogy számtalan tényező befolyásolja az egészséges gyermek születését, ezért kulcsfontosságúak a várandósság idején esedékes szűrések. Első lépésben az orvos feladata az, hogy feltárja az esetleges rizikófaktorokat, fejlődési rendellenességeket, állandó gyógyszeres kezelést igénylő betegségeket, tumorokat, előző terhességeket. Mint mondta, 44 éves pályafutása során gyakran tapasztalt őszintétlenséget ezekben a kérdésekben. Megosztotta ugyanakkor a hallgatósággal azt, hogy Debrecenben igen gyakori a pajzsmirigy probléma, ugyanis a csapvíz nem tartalmaz jódot. A kismamák 30-50%-a jódhiánnyal küszködik. Nem hallgatta el azt sem, hogy manapság még mindig sok a felelőtlen kismama: a várandósok 20%-a Magyarországon dohányzik. (Debrecenben 4-5% a dohányzó kismamák aránya.)

Veszélyeztetett terhességet eredményezhet pl. a várandósság első 12 hetében jelentkező hyperemezis, vagyis fokozott hányinger, amely kiszáradással fenyegetheti a kismamát. Veszélyeztetettségi tényező lehet még többek közt az igen gyakran előforduló húgyúti fertőzés valamint különböző nemi betegségek. (Az AIDS-es kismama Magyarországon ritka.) Szövődményes terhességről akkor beszélünk, ha mondjuk súlyos szív- vagy rákos beteg valaki, illetve, ha egyensúlyban nem lévő cukorbeteg – tájékoztatott a főorvos. Összegezte ezentúl a sürgős ellátást igénylő gondokat is. Ha pl. magzatvíz szivárgás, ismétlődő alhasi görcs, hüvelyi vérzés, gyógyszerre nem szűnő fejfájás, vérnyomás emelkedés vagy a méh tónusfokozódása jelentkezik a várandós kismamánál, azonnal orvoshoz kell fordulni.

A várandóssági ultrahangról szólva dr. Ditrói Péter szülész-nőgyógyász kettős szerepről beszélt, mondván, hogy a vizsgálat része a megelőzésnek, de erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot is. A tudomány jelenlegi állásfoglalása szerint az ultrahang nem ártalmas a szövetekre. Az orvosok a kevésbé látványos kétdimenziós képből indulnak ki, a 3D-s ultrahang inkább a szülőknek szól, akik – az orvos szerint – sokszor a felvétel hatására tudatosítják, hogy pontosan mi vár rájuk. Az előadó elárulta azt is, hogy a baba a terhesség 20.-30. hetében fényképezhető a legjobban.

Dr. Ádám Borbála az igény szerinti szoptatás elkötelezett híveként beszélt a Születés Hete debreceni rendezvényén. Mint mondta, habár ma az általános javaslat az, hogy hat hónapig kapjon anyatejet az újszülött, sok kismama már az első hetekben feladja a szoptatással való próbálkozást. Ma tudományos eredmények igazolják, hogy jó hatású a nem korlátozott szoptatási gyakorlat a csecsemőre, illetve ha az anyatejes táplálásra vonatkozó tanácsokat tapasztalt anyáktól kapjuk. Az intenzív anya-gyermek kapcsolat kialakulását mozdítja elő, de megkönnyíti a szoptatást is, ha az anya az első pillanattól kezdve együtt lehet gyermekével. A jelenlegi kórházi gyakorlattal ellentétben – Ádám Borbála szerint – nem a „leadott” anyatej mennyiségét, hanem a szoptatás hatékonyságát kellene mérni. A hatékonyság titka a megfelelő testhelyzet, a nagyra nyitott száj és a jó illeszkedés. Cumit adni a csecsemőnek addig nem tanácsos, amíg nem állt be a stabil szopási állapot. Ami pedig a szoptatás gyakoriságát illeti, általános szabály nincs. Figyelni kell a gyereket, hisz 1,5-2 óránként megéhezik. Sohasem szabad megvárni, hogy sírva követelje a táplálékot – figyelmeztetett a gyermekgyógyász. Nagyon sok múlik azon, hogy hol szülünk, hisz a különböző kórházak és születésházak gyakorlata szükségszerűen kiterjed a szoptatási technika megtanítására is. De nem árt tudni azt sem, hogy az igény szerinti szoptatás elvét a UNICEF és a WHO is elismeri; utóbbi ezen az alapon fogalmazta meg a szoptatásra vonatkozó általános ajánlásait is.